Kata érdeklődésének másik forrása a gyümölcsös kertek és a gyógynövények voltak, e két téma átvezet a női minőség irányába. Táplálás és gyógyítás ősidők óta női feladatok voltak, amit elődeink az Istennő – Anyaisten archetípusára vonatkoztattak. Az idők során nevezték Innanának, Istárnak, Astartenek, Aphroditének, Flórának vagy Demeterének azokat az istennőket, akik megelőzték férfi istenek uralmát és évezredeken át a termékenységet, a természet új életet adó kimeríthetetlen erejét testesítették meg. Korunkban e gondolatkör párhuzamba állítható a feminizmus és az ökofeminizmus aktuális kérdéseivel. A nőt évezredeken át azonosították a természettel, az érzelmekkel, míg a férfit a civilizációval és az értelemmel, így vált e megfeleltetés a nők elnyomásának eszközévé, majd a feminista kritika célpontjává. Más kortárs gondolkodók a természet és a nők kizsákmányolását állítják párhuzamba. Bár e kérdések alapvetően a nők helyzetére vonatkoznak, sok ponton összefüggés van köztük és a környezetvédelem, a fenntarthatóság kérdéseivel, mert a klímaváltozás problémái rendkívül széles spektrumot fognak át az ökológia, a társadalom és a gazdaság szféráin átívelve.

The current exhibition presents a selection of both past and recent works by the artist. In oil paintings and felt-tip pen drawings, the lush floral depictions draw on Koleszár's other source of inspiration - the ornamentation and animal imagery of Middle Eastern rugs, originally intended to evoke the garden. The earliest carpets we know of were made in arid climates where gardens were valued as places of life, rest, and tranquility. The central motifs of the carpets are depictions of roses, pomegranates, or almond leaves and trees, and one type of carpet is known as a garden bed. Another classical element is the palmette, which some researchers identify with the poppy seed, the raw material for opium, referring to transcendence and meditative religious contemplation. Tree imagery has also been interpreted as the tree of life, which in many religions and beliefs linked the earthly world to the afterlife, but was also a symbol of the garden of paradise. The tree can also represent man, standing on the earth but striving towards heaven. A separate group of animals, tigers, horses, birds, which also symbolized Paradise, but the dog and the rooster, for example, were symbols of protection. It is also worth mentioning that for the nomadic peoples who lived in tents and made the first carpets, the carpet was also a symbol of home.

Garden or landscape design emerged as an art form in both Eastern and Western cultures. The gardens of Egyptian and other ancient peoples are the first known gardens to be captured in fine art and literature. After the gardens of the Roman provinces, the first consciously designed gardens were established in Europe alongside medieval monasteries and castles. The medieval garden was divided into two parts, one (hortus sanitatis) for the cultivation of food and the other, the enclosed garden (hortus conclusus), a place of contemplative prayer. Still, the enclosed garden was used in numerous Christian depictions as a symbol of the Virgin Mary in labor. In later periods, successive stylistic periods have had different approaches to the composition of gardens around buildings or in public spaces. In the Eastern tradition, mention should also be made of the Zen Buddhist tradition of garden design, in which nature and man are not separated according to European concepts.

Az európai festészet virágcsendéletei allegorikus tartalommal bírtak, ez a tradíció a 19. században már eltűnt, a csendéletek kapcsán a hangsúly a mesterségbeli tudásra és a gyönyörködtetésre tolódott át. Koleszár Kata festményeinek szűkebb értelmezési kerete a kortárs képzőművészet, amitől szintén nem áll távol a kert tematikája. A hatvanas években megjelenő ökológiai gondolkodás (újra) bevitte a természetet a képzőművészet területére, itt gondolhatunk Joseph Beuys és Lois Weinberger munkásságra, akik teoretikus szinten is gondolkodtak a természetről, és az akció, az installáció műfajába hozták be a növényi elemeket. Lehet említeni Yoko Ono munkásságát is, aki a hatvanas években japán zen-templomokban rendezett eseményeket. Csodálatos példa Ono egyik eseménye a kiotói Nanzenji templom kertjében estétől hajnalig tartó esemény: a résztvevőknek azt az utasítása adta Ono, hogy „nézzék az eget és érintsék meg” a gyönyörű, holdas éjszakában. A természeti környezetre irányuló képzőművészeti gondolkodásra számos példát sorolhatnánk napjaink képzőművészetből is, hiszen soha nem volt aktuálisabb a kérdés: a természettudományok képviselői mára egyetértenek abban, hogy a globális felmelegedés át fogja írni életmódunkat, szokásainkat a túlélés érdekében. Koleszár munkásságának további kiemelt hivatkozási pontja az amerikai Pattern & Decoration művészcsoport tevékenysége, akik számára „Konyhák, szőnyegüzletek, tapétakatalógusok, ruhásszekrények, a kínai negyed ajándékboltjai, textil-nagykereskedések és a nagyik hálószobái szolgáltak számára friss inspirációs forrásul.” – írta róluk Michael Duncan kritikus és kurátor. Munkásságuk révén ősi kultúrákat és kontinenseket összekötő gondolati íveket hoztak létre, a díszítőművészet és ornamentika konceptuális megközelítése révén.

Looking back at the historical background, the garden was seen as a place of relaxation, where body and soul were both refreshed, and the life of plants was closely linked to the life of people. In traditional depictions, the garden is often framed by walls, with lush vegetation within the walls as a result of human labor, an image of cultivated nature. Today's meaning of the walled garden may be loneliness, the lonely person in society, a social phenomenon of the twentieth century, and one that has been given new depth by the Covid epidemic we have all experienced.

In Koleszár's interpretation, the garden and vegetation, in addition to solitude, also signify turning inwards and slowing down. The plants in her work depart from the earlier mentioned symbolism; she paints houseplants found in today's homes. A small piece of nature in our homes can generally represent the languor of the city dweller, or it can represent aesthetic value, but it can also be a symbol of care and relaxation. It is important to emphasize that Koleszár's works are not idealized or romanticized visions of 'primordial nature,' nor manifestations of a longing for a 'lost paradise.' Her illustrated plants are significant imprints of the post-industrial era, of the emerging posthuman world that critiques the anthropocene conception of nature. After the oil paintings and felt-tip pen drawings, the most recent group of works is the wall rugs, with which Koleszár returns to the world of carpets, the origin of her paintings. Although they are made by traditional hand crochet, their appearance is reminiscent of the pixel resolution of a screen, perhaps evoking the image of digitized nature, of biodomes.

Az alkotásokra tekintve mégsem negatív, posztapokaliptikus hangulat fogja el nézőt, mert Kata művészetének alapvető célja, hogy rámutasson természet tápláló és gyógyító jelentőségére. Az zöld színvilágú festmények és filctollrajzok a zöld rengeteg árnyalat hordozzák. A zöld intenzív, pozitív energiákat sugároz, nem véletlenül több kultúrában a természettel, az új kezdettel azonosítják. A zöld mellett azonban egy teljesen más színskála is kibontakozik, kékek, sárgák, pirosak, rózsaszínek erdejébe veszik tekintetük. A színek és formák tobzódásában már nehéz elválasztani elő- és hátteret, így művei síkszerű hatás keltenek, visszautalva a szőnyegek kompozíciós világára. Erre erősít rá a perspektívák tudatos vegyítése, több alkotáson egyszerre láthatók oldalról vagy felülről ábrázolt cserepes növények. A növények között bujkáló állatok, őzek, oroszlánok, madarak, mozgalmas és játékos élményt nyújtanak, megidézik a Paradicsomi békés állapotokat, de a porcelánfigurák édeskés világát is. Megjelenésük szimbolikus is, például a kapuőrző medve dühösen ordít a hozzá közel merészkedő gonoszra.

So let us enter the world of these works, let the colors and shapes penetrate the deeper levels of our consciousness. Let us look and contemplate among the paradisiacal images. Beneath the foliage, in the jungle of plants, we will find the path that has always been there, waiting to be trodden, which will lead us to a newfound unity through the inner journey. Perhaps this is the most important purpose of our human existence: to evolve, to transcend ourselves, to merge in the profound harmony of man and nature.

Üveges Krisztina, a kiállítás kurátora