István Csorba-Simon
1993, Budapest
„Szerteágazó munkáim közös metszetét és koherenciáját az idő különböző módokon történő érzékelése, megismerése és a benne lévő helyünk keresése adja. Ez az emlékezés, rögzítés, elmélyülés, időhúzás és várakozás formáit öltheti magára a munkákkal való foglalkozás közben, kigondolásuk lassú folyamatában.
As an artist, the boundaries of life and profession are not separate for me. I pay attention to the small, ephemeral moments of everyday life as the basis for my works, capturing them in their barely perceptible state and elevating them into a floating intimate space.
In making these works, which are based on subtle observations and are also inspired by personal motivations and feelings, I strip away memories, thoughts and experiences, while rebuilding them in other layers, thus involving the viewer and reader in the abstract narrative, to ask the thought-provoking question: what could have happened and where are we going?
A rétegekben és részletekben való elmerülés közben jön a megébredés, akár csupán egy röpke pillanatra, hogy merre vagyunk a világ rohanása mellett, s mélyebben odafigyelünk egymásra, a másikra és saját magunkra.”
