Néhány évvel ezelőtt, 2018-ban kezdett foglalkoztatni a növényvilág művészi ábrázolása és a növényi ornamentika. A művészettörténet különböző korszakaiban újra és újra feltűnő, de egészen különböző jelentéstartalmat közvetítő komponenseket, tehát a növényeket elemző kutatásom során először a csendéletek kompozícióit, majd a kertábrázolásokat tanulmányoztam. Később olyan textileket és kárpitokat ismertem meg, amelyek maguk is a növényvilág és kertek bemutatására hivatottak és jelentésükben szorosan kapcsolódnak a Paradicsom ábrázolásokhoz.
Urban Paradise olajfestmény-sorozatom alapja a vallásokból és kultúrákból ismert Édenkert-ábrázolások továbbgondolása. Ez a szakrális hely, akárcsak maga a képzőművészet, kontaktpontot jelent, hiszen az eltérő tanokat hirdető vallások hasonlóan fogalmazzák meg a Paradicsomot, majdnem egyformán képzelik el, a leggyakrabban burjánzó kerttel azonosítják. Talán az ember természetéből, az evolúciójából következik, hogy ragaszkodik a buja, biztonságot ígérő növényegyütteshez, amit idealizál és újraalkot, adott esetben egy festmény formájában. Ennek a folyamatnak a festészeten keresztül történő bemutatása lehetőséget kínál a növényi ornamentika kortárs megjelenítésére, de a személyes meggyőződés és a különböző álláspontok ismertetésére is: mit jelent itt és most a Paradicsom?
2019-ben, a Covid járvány okozta bezártságban felerősödött az otthon jelentése, és ebben az intim térben a harmóniára és szépségre való törekvés. Növényekkel, virágokkal díszítjük lakásainkat, magunk körül szeretnénk tudni a paradicsomi légkört, így az épített környezeten belül a természet illúzióját keltő oázisokat hozunk létre. Rendkívül érdekesnek találom, hogy míg az elmúlt évezredekben a növények változatlan alakzatban vettek minket körül, addig mi emberek igyekeztünk az eredeti formát eltorzítva, a hozzájuk fűződő viszonyunk aktualitásai szerint, csokorba kötve, formára nyesve megfeleltetni őket az elképzeléseinknek. A növénygondozás utáni megnövekedett érdeklődés, valamint a növények dekorációs elemként való használata a lakberendezésben, textileken, tapétákon nagyobb hangsúlyt kap napjainkban. A természetet egyre inkább a négy fal közé szeretnénk beemelni és a lakóhelyünkön, a belső enteriőrben kialakítani. Ez a felgyorsult folyamat inspirálja olajfestményeimet, aminek célja a „legelső kert”, a Paradicsom megidézése. Az a gondolat foglalkoztat, hogyan néz ki ma ez a nehezen megmagyarázható, fiktív helyszín, amit az otthonunkban teremtünk meg. Olyan kompozíciók megalkotására törekszem, melyek akár egy mai lakás díszei is lehetnének, ám itt csupán a növények élők, az állatok terítő- és szőnyeg motívumaként, míg az emberek egyáltalán nem, vagy csupán porcelánfigura formájában jelennek meg.

Koleszár Kata

A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.