Hajgató Terézia
1990, Tapolca
„Korunk általánosabb problémáinak (táplálékhiány, globális felmelegedés) indivídumra vonatkozó hatásai mellett – olyan konkrétabb témakörökkel foglalkozom, mint az egzisztenciális válság, a gyermekvállalási dilemmák, a saját tulajdon, a gyermekkori testi és lelki sérelmek, a „generációs hagyatékok” és frusztrációk. A befogadó, a néző egy olyan – irrealitás és valóság közti – imaginárius közegben találja magát, mely egyszerre emlékezteti a gyermekkori meseolvasásokra és a felnőttként megélt élethelyzetekre.
Jelenleg további konkrét jelenségek megfogalmazására szeretném fektetni a hangsúlyt, egy olyan képrendszerbe ágyazva a történéseket, ami – objektív módon – elősegíti a globális társadalmi kérdésekre való válaszadást is.
A művészet eszközeit, tudományoktól különböző metodikáját különösen alkalmasnak tartom a témák elemzésére és a benne rejlő feszültségek feloldására. Egy olyan típusú önelemzés ez, mely objektivitásánál fogva közelebb visz a világ megértéséhez és elfogadásához.”
