Csorba-Simon István
1993, Budapest
„Szerteágazó munkáim közös metszetét és koherenciáját az idő különböző módokon történő érzékelése, megismerése és a benne lévő helyünk keresése adja. Ez az emlékezés, rögzítés, elmélyülés, időhúzás és várakozás formáit öltheti magára a munkákkal való foglalkozás közben, kigondolásuk lassú folyamatában.
Képzőművészként az élet és a hivatás határai nem különülnek el számomra. A mindennapok apró, mulandó pillanatait keresem műveim alapjául, alig észrevehetőségüknél megfogva s kiemelve őket a lebegő intim térbe.
A finom odafigyeléseken alapuló és személyes indíttatásból, érzésekből is táplálkozó munkák készítése során lecsupaszítom az emlékeket, gondolatokat és élményeket, miközben más rétegekbe ágyazva visszaépítem őket, így vonva be a nézőt, olvasót az elvont narratívába, hogy feltegye a gondolatindító kérdést: mi történhetett és hová tartunk.
A rétegekben és részletekben való elmerülés közben jön a megébredés, akár csupán egy röpke pillanatra, hogy merre vagyunk a világ rohanása mellett, s mélyebben odafigyelünk egymásra, a másikra és saját magunkra.”
